Hogyan kell elszámolni a folyamatosan teljesített szolgáltatásnyújtás keretében igénybe vett szolgáltatások értékét és a hozzá kapcsolódó általános forgalmi adót, ha a költség (ráfordítás) felmerülése, a teljesítés időszaka, illetve a pénzügyi teljesítés esedékessége eltérő üzleti évre esik?

Mi a különbség az alvállalkozói teljesítés és a közvetített szolgáltatás között? A kérdés a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása során került előtérbe. 

Egy kivitelező lakóparkot épít, a lakások egy részét eladta. A társasház még nem alakult meg, de a kivitelező cég „közös költséget” számláz azoknak a tulajdonosoknak, akik már megvették a lakást. Számlázhat-e közös költséget a tulajdonosok felé a kivitelező?

Ugyanazon magánszemély több vállalkozásnak is 100 százalékos tulajdonosa. Véleményem szerint számviteli szempontból nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak e magánszemély vállalkozásai, ha azoknak egymásban nincs tulajdoni részesedésük. Kérem, erősítsék meg álláspontomat!

Az áfatörvény hatályos előírása szerint részleges levonási tilalom terheli a távbeszélő-szolgáltatás előzetesen felszámított adóját. Mivel a távbeszélő-szolgáltatás folyamatos szolgáltatás, hogyan kell a le nem vonható áfát elszámolni?

Hol kell elszámolni a rehabilitációs hozzájárulás összegét?

Hogyan kell elszámolni mobiltelefon vásárlásakor a telefonkártyáért fizetett összeget?

Értékesítéseikhez kapcsolódóan a vállalkozások többféle engedményt nyújthatnak. A különböző elnevezésekkel illetett engedmények (fix összegű, arányos, progresszív árengedmények, skontó, rabatt, bónusz) gazdasági tartalma sok esetben félreérthető, számviteli és általános forgalmi adó szerinti kezelésük nem egyértelmű. Milyen engedménytípusokat különböztethetünk meg, és hogyan kell a különböző formában adott engedményeket, illetve az esetlegesen hozzájuk kapcsolódó általános forgalmi adót elszámolni?

Meg lehet-e felelni egyidejűleg a számviteli törvénynek és az adózási szabályoknak? Ha nem, akkor melyik teljesítése az elsődleges feladat?

A kft. saját tőkéje két egymást követő évben sem érte el a jegyzett tőke összegét. A Gt. követelményeinek teljesülése érdekében a tagok a korábban adott tagi kölcsönt a szükséges mértékben elengedték. Pár év eltelte után a kft. nyereséges lett, és így képessé vált arra, hogy az elengedett kölcsönt visszafizesse. Van-e erre lehetőség?

Gondot okoz számomra egyes gazdasági társaságok közötti viszony kapcsolt vállalkozáskénti megítélése. Nem tudom eldönteni a számviteli törvény rendelkezései alapján, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az a gazdasági társaság, ahol az egyik jogi személy tulajdonos a szavazatok 50 százalékával, a további három magánszemély tulajdonos a szavazatok maradék ötven százalékával rendelkezik. Szintén kérdéses számomra az a gazdasági társaság, ahol a két jogi személy tulajdonos 40-40 százalékos szavazati aránnyal bír. A jogi személy tulajdonosoknak egyik esetben sincs a leírtakon túli részesedésük más vállalkozásokban. Kialakul-e a felsorolt esetekben a kapcsolt vállalkozási viszony, illetve keletkezik-e konszolidált beszámolókészítési kötelezettsége valamelyik tulajdonosnak?

Melyik évben kell - időbeli elhatárolással vagy anélkül - elszámolnia egy beruházás előkészítésére vonatkozó szolgáltatásból származó árbevételét annak a vállalkozásnak, amely a munka nagy részét 2005-ben végezte, de a szolgáltatás egésze csak 2006. január 16-ával teljesült, ha a megbízóval kötött olyan szerződés alapján dolgozott, amely szerint az ellenérték megfizetésének feltétele az, hogy a megbízó a pályázatot megnyeri és erről 2006-ban, még a mérlegkészítés időszakában értesült?

Milyen értéken kell a könyvekbe felvenni a kiváltott követelés fejében kapott eszközöket?

Cégünk az elmúlt években élt a piaci értéken történő értékelés lehetőségével. Az ágazatban lezajlott folyamatok nyomán cégünk eszközeinek piaci értéke azonban jelentősen és tartósan lecsökkent, ezért a számviteli politika módosításával vissza kívánunk térni az eszközeink könyv szerinti értéken való kimutatására. Megszüntethetjük vállalkozásunk saját döntése alapján az eddigiekben alkalmazott piaci értéken történő értékelés módszerét, ha a jövőben nincs arra reális esély, hogy a piaci érték jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket?

Vállalkozásunk részére utólagos, nem számlázott engedményekről (bónuszról, illetve skontóról) az elszámolási időszak végén a partnervállalkozás kiállít egy helyesbítő számlát, hivatkozva az elért forgalmi adatokra. A helyesbítő számlából nem derül ki, hogy mely tételeket helyesbíti. A helyesbítő számlában szereplő összeg elszámolható-e utólagos, nem számlázott engedményként (bónusznál egyéb bevételként, skontónál pénzügyi bevételként)? A partnervállalkozás dönthet arról, hogy számlázza ezt az engedményt vagy nem?

Hogyan kell az elemi költségvetésből az eredeti előirányzatokat a főkönyvi könyvelésben rögzíteni?

Milyen elszámolási kötelezettsége van az önkormányzatnak a térítésmentesen juttatott (kapott) értékpapírokkal kapcsolatosan?

Vállalkozásunk hulladékot kezel. Hogyan számoljuk el a hulladékkezelésért, a hulladékártalmatlanításért egyösszegben kapott árbevételt, ha a technológiai folyamat több évet ölel fel?

Ha az önkormányzati költségvetési szervként működő kórház megszűnik és feladatait az önkormányzat által újonnan alapított gazdasági társaság veszi át, hogyan történhet az új gazdasági társaság megalapítása? Kimutatható-e az átadáskor az ingatlanok használati joga, mint vagyoni értékű jog?

Hogyan kell nyilvántartásba venni a költségvetési szerveknek a gazdasági társaságoktól térítésmentesen átvett tárgyi eszközöket?